Tegnap az a csoda adódott, hogy tömegközlekedtem! 🙂 Oké, ez most elég nagyképűen hangzik, de az az igazság, hogy innen Páty-alsóról könnyebb eljutni bárhová is kocsival, mint egyéb járművekkel, és még a költségek is vitathatóak, mert drága a távolsági buszjegy, a vonatjegy is, a pesti vonaljegyekről már nem is beszélve. Szóval én autózom. De tegnap…
Kategória: Fotóim
Levél egy templomhoz
Kedves Romi! Ma hideg, de napsütéses januári nap volt, ezért ebben az évben először meglátogattalak. Nem mentem közel hozzád, a belépőjegyet majd akkor veszem meg, amikor már beköszönt a tavasz, és el tudok időzni az egyik padon, vagy egy kövön ülve a kerítéssel körbevett területen. Minden kövedet ismerem már ennyi évtized után, minden véset, graffiti…
Felhőkről
Imádom az égboltot. Talán azért, mert olyan, mintha egy “kijárat” lenne a fejem felett, vagy hogy is mondjam… a látható égitestek mögött a láthatatlan messzeség, amit emberi szemmel, ésszel nem is bírok felfogni, de tudom, hogy ott is van VALAMI…, és amögött még valami, és amögött is… ha belegondolsz, tényleg VÉGTELEN. Szeretnék egyszer látni egy…
Tükörben
Ezeket a fotóimat nem mindenki érti, van akit kifejezetten idegesít, mert nem tudja értelmezni, mi van rajta. Tudod, az a típusú ember, akinél a fénykép az, ha állsz a nevezetesség előtt és mosolyogsz. 🙂 Oké, nem bántom, én is csinálok ilyeneket, nincs ezzel gond. A velencei tükröződős képekhez kell egy kis fantázia, bár szerintem semmi…
Nem akarom ezt
Ez a bejegyzés megint lehet, hogy félreérthető lesz, de nem magyarázkodom. Szóval arról van szó, amit már egy pár héttel ezelőtt is emlegettem egy bejegyzésben: mennyit bír el az elme? Mennyi szívszorító, idegesítő, elkeserítő hírt bírunk feldolgozni? Hány megkínzott kutyát, ledobott bombát, elhulló vadállatot, halálos autóbalesetet, égő erdőt, fertőzésben elhunytat, lezuhant repülőt, kisiklott vonatot, megkéselt…
Így nem lettem híres – sokadik fejezet :-)
Hát ez jópofa volt. Tekergetem a facebookot a telón, egyszer csak ott van az egyik velencei fotóm. Oh, mondom, már hülyülök, hova raktam én ezt fel mostanában? Hát nem én voltam, hanem az egyik nagylétszámú velencei csoportba rakta fel bizonyos Renato Mancin. Kedvelték már eddig is több százan, és persze dicsérgetik a post íróját, hogy…
Napi morzsák
Voltunk Jutkával egy Garda tóról szóló előadáson az Eötvös10-ben. Harmath Veronika kint élő idegenvezető, akivel FB-on már “ismertük” egymást, most találkoztunk először személyesen. Fura egyébként ez, mert én nem igazán vagyok képes az emberek arcába mászni, ezért amikor megérkeztünk, nem is mentem oda hozzá, és mivel én alig rakok fel a netre magamról képet, persze…
Insta történetek 2.
Ma reggelre két üzenetet is kaptam, hogy küldjem el az általam készített aktuális fotót ide meg oda. Az egyik helyre elküldtem, mondom, na, milyen rendesek, közreadják. Aha. Válaszolt az akárki azonnal kedvesen, hogy akkor küldheti az ÁRLISTÁT?, mert hát mekkora népszerűséget fog nekem biztosítani az a bizonyos, több százezres oldal, ha ott meg leszek osztva….
Ősz
Ez a blog nem naplóként működik, így kimaradtak az elmúlt két hónap eseményei. Most kicsit összefoglalnám őket. Szeptemberben három napot töltöttünk a gyerekkel Egerben, gyakorlatilag ez volt a születésnapi ajándéka. 🙂 A városközpontban szálltunk meg a Marcipán Múzeum épületében lévő kis panzióban. Volt egy kis eső is, de azért nagyrészt jó időben sétálgattunk a városban,…
Hétköznap
Tegnap megvettem Stanley Tucci könyvét, ami szakácskönyv, útleírás, családtörténet és minden IS… Olasz emberek, olasz receptek, családi sztorik, New York… imádom. Elmentünk a gyerekkel a Szigethalmi Családi Vadasparkba, azután hazafelé bekanyarodtam itt a közelünkben a Peca-tóhoz (útba esik), leültem az egyik stégre és olvastam egy órát. Ezt a kis vargabetűt most gyakran meg fogom tenni,…
Attitűd
Oh, igen… a jó öreg hozzáállás. Nem szoktam magam itt visszaolvasni, de mivel tudom, miről írok, a címekből látom, hogyan hullámzik a hangulatom. Persze gondolom, ezzel mások is így vannak. Legalábbis az a tapasztalatom, hogy aki folyamatosan ezerrel vigyorog, hirdeti a szeretetet, a bódogságot, a kék égen úszó felhőket, virágra szálló méhecskéket… az egyáltalán nem…
Hétfői művelődés
Arról még nem is írtam – nem mintha bárki is számon kérné -, hogy múlt hétfőn bementem megnézni a Bosch kiállítást a Szépművészetibe, utána pedig elsétáltam a Vajdahunyad-várig, amit imádok, megnéztem kívülről az új Néprajzi-múzeumot és a Zene-házát. Elmentem a Bajza utcáig kocsival, mert mire Pátyról oda eljutok, annyit kellett volna kifizetni a tömegközlekedésre, amiből…
Velence
Kicsit elmélkedtem az elmúlt húsz éven. Meglepő, nem? Sosenemis szoktam ilyet csinálni. 😛 😀 😀 Oké, ez most jó elmélkedés volt, nem az a fajta önmarcang, amit általában el szoktam követni. 2006-ban kezdődött, amikor a családi nyaralásról meglógtam egy napra, és bementem egyedül Velencébe. Nálunk nem igazán volt divat, hogy csak úgy otthagyom a gyerekeket…
Anzix
#slowliving és #slowtravel ❤
Ismét fotókról
Pár éve még olyan egyszerű volt amatőr módon fotózni: vettél egy jobb gépecskét (úgy százezer körül), aztán kattintgattál – és jó lett. Persze sok fotóval elégedetlen voltam akkoriban is, mert messzire azért nem lehetett tökéletes képeket készíteni ezekkel a masinákkal, így aztán a toszkán táj soha nem lett olyan a képeken, mint amilyennek elképzeltem, illetve…
Bari és egyebek
Most úgy pletykálnék egy kicsit… mert olyan furák az emberek. De megfogadtam, hogy nem teszem. 😛 Pedig érdekes figyelni, ahogy csörtetnek, ahogy ügyeskednek, ahogy érdekből tesznek ezt-azt…, mintha kialakult tervük lenne, hogy ha én így lépek és úgy vagyok kedves, akkor ő erre majd azt lépi… és mivel mindenki manipulálható, így is lesz. Vajon ha…
Trükkös
Ezt a fényképezési módot most tanultam: szelfire állítod, időzíted, és bedugod valami virág alá. 😀 Egyelőre csak ezek a képek lettek, de alig várom, hogy legyen már virágos/pipacsos rét, mert akkor lehet majd jó felvételeket készíteni: mintha egy kis hangya lennél, aki felnéz a feje fölött összeboruló virágerdőre. Ügyeskedni kell, hogy az legyen rajta, amit…
VALAHOL lenni
Amikor még Pesten laktunk, kijöttünk ide a szomszéd faluba a szüleimhez, és képesek voltunk a gyerekekkel ott dekkolni hetekig, épp csak a boltba mentünk el kifliért. Amikor átjött a gyerekkori barátnőm és mondta, hogy menjünk már VALAHOVÁ, mindig azt válaszoltam, hogy hát mi már most is vagyunk VALAHOL. 😀 Aztán ha beköltözöl a kertes házba,…
Ismét fotókról
Érdekes, hogy amit most ide leírok, nem írnám le nyilvánosan. Általában bennünk van az, hogy ne beszéljünk arról, miben vagyunk tehetségesek, mert az valahogy olyan… ciki. Nem tudom, honnan jött ez, de azt igen, hogy nem csak én szocializálódtam így, millióan küzdünk ezzel a dologgal. Mert ha azt mondod, jó vagyok ebben abban, akkor hamar…
Kísérletek gömbbel
Elmentem ma egy kicsit Zsámbékra. Fázós vagyok, de már ki kellett mozdulnom. Hideg volt, de napsütés. Bementem a Lámpamúzeumba is, bár voltam már ott évekkel ezelőtt, nem is változott igazán semmi. Aztán fel a Romihoz… Igazából azért mentem, hogy próbáljak pár fényképet készíteni a fotós üveggömbömmel, amit már pár éve megvettem, aztán (ki tudja miért?)…
Dizájn
Fura ez a karácsonyi dekorálás, mert alapból imádom a zsúfoltságot, a kuckózást, ahol körülvesznek a kedves tárgyak…, ugyanakkor vágyam van az egyszerűségre is – és ez nem csak ebben az időszakban érvényes, hanem az év más hónapjaiban is. Annyi szép tárgy van, én is minden évben készítek valami újabbat, nagyon szépen össze lehet párosítani őket…
Láthatatlan fény
Ennek a képnek az “Invisible light” címet adtam, mert bár úgy tűnik, a rózsa közepe túl lett exponálva, valójában mintha egy láthatatlan helyről érkező fényt nyelne el, amit aztán továbbít a levelekbe és a bimbókba. Az eredeti kép nem volt ennyire sötét, így viszont nekem többet mond. A régi házunk udvarán jött át ez a…
Hol vagyok ÉN ebben az egészben?
Elképesztő az a szolgaság, amiben a legtöbben élünk. Vénségemre megtanulom tisztelni azokat a művészeket, a standardtól eltérően viselkedő embereket, akik nem szégyellik kimutatni, kik is ők valójában, mire képesek, hogyan gondolkodnak, és ezt akkor is megteszik, ha előre tudják, nem lesznek vele sikeresek és népszerűek, sőt, talán sokan a szájukra is veszik őket (mert ebben…
Az álmodó naplója 