Beszélő képek

Greg Vance évek óta nagy kedvencünk, idősebb ausztrál fotós, aki évente több hónapot tölt Velencében (szerelem ez is 🙂 ), és a klasszikus módon fotózza a várost. A megszokott látvány: fények, árnyékok, gondolák, templomok, paloták. Szeretem a különleges képeket, ezekre ott van például egy Riccardo Roiter Rigoni nevű fickó, aki a gondola evezőjének a nyomát…

Relax

Tegnap sétáltam egyet a Budakeszi Arborétumban, és egy kicsit megint keserű a szájam íze, mert kétezer forintot kérnek a belépésért, ami szerintem elég sok, viszont néha úgy érzem, nem adnak érte semmit. Egy óriási székelykapu készült két éve a bejárathoz (tényleg ÓRIÁSI!!!) , de például a kis tó felett átívelő törött hidat nem képesek tavaly…

Helyek és állatok

Érdről legtöbbször Sóskút-Biatorbágy felé jövök haza, inkább így, mint végig a város zajosabbik részén és az autópályán. Nem a legszebb táj a világon, de szeretem a mezők, ligetek látványát, a madárcsicsergést, és a felhők ezerféle színét és mintázatát. Kerestem már ezen az útvonalon régóta egy helyet, ahol megállhatok egy kicsit, amikor amúgy nem mennék már…

Anyám, Van Gogh és Leonardo – kis reggeli zagyvaság

Tegnap reggel nevettem magamban (bár inkább nevezném hisztérikus kuncogásnak), mert azért csak bántott, hogy anyuékkal kapcsolatban egyáltalán kiejtettem a számon az “idősek otthona” szavakat, ezért felhívtam anyut, kíváncsi voltam, megviselte-e, hogy szóba jöttek ezek a dolgok. Púderoztam egy kicsit, hogy nem kell-e vásárolni valamit, meg majd ekkor jövök meg akkor…, ő pedig tök normálisan válaszolgatott,…

További vergődések

Szomorú és egyben furcsa volt a tegnapi este. Aput megjárattam a kórházban kontrollon, egész jól toljuk már a “bringát”, azaz a kis kerekes kocsit, amit vettem. Persze a Kútvölgyinél a parkolóból nem lehet csak úgy átmenni ahhoz a bejárathoz, ahol be lehet tolni egy kerekesszéket, úgyhogy először kiteszem őt a kapu előtt, utána átviszem szembe…

Nosztalgia – Óbuda

Szóba jött ebédnél az előző házunk, ami egy négyszintes, négylakásos sorházban volt Buda utolsó utcájában, a békásmegyeri lakótelep fölött a domboldalban. Utánunk már csak a régi kálvária domb volt egy nagy kereszttel a tetején, a stációk mészkőből faragott felső részei feltűntek néhány ház előtt a kiskertben, én is szívesen hazacipeltem volna egyet, aminek a csücske…

Legyen terv

A húsvéti asztalnál a sonka fölött mindenkinek a szíves tudomására hoztam a családból, hogy május 4-én Velencébe repülök, és majd 9-én jövök haza. Intézze úgy mindenki a kívánságait, hogy legyen öt szabad napom. Szerintem nem kérek sokat ennyi hónap után. A fiammal megbeszéltem, hogy kivesz szabit erre az időre (még a tavalyiból is rendelkezésére áll…

Miss Röfi :-P

Anyám az utóbbi hónapokban többször is célzott különféle diétákra, amikről a tévében hallott, mert ennyit és annyit lehet velük fogyni gyakorlatilag nulla idő alatt (és amit ugyebár a televízióban mondanak, az igaz). Tegnap pedig a szomszéd házaspárt állította elém példaként, akik egy hónap alatt 6, illetve 8 kilótól szabadultak meg, hogy csak húst esznek, magvakat…

Erdei álmok

Ez a hely az erdő közepén van Telki és Nagykovácsi között, mostanra fel van újítva, szerencsére csak épp annyira, amennyire szükséges volt, a jellegét nem vették el a háznak. Jobb oldalon a fedett kiülő is új, de ez is jól illeszkedik az erdei környezetbe. Gyerekkoromban sokszor jöttünk fel az akkor még zöld zsalugáteres, sárgára festett…

Napszemcsi

Van négy vagy öt napszemüvegem, csak egy közülük Polaroid, ezt az utazásokra, tengerpartra tartogatom (hajrá optimizmus! 😛 ). A többi afféle két-három ezer forintos, itt-ott megvásárolt darab, tojok rá, hogy van-e rajta UV védelem vagy nem, ha eddig nem égett ki a szemem, már eztán sem fog – egyébként ki az a hülye, aki folyamatosan…

Kutya egy helyzet

Ha sokat vagy együtt valakivel, akivel amúgy is egy húron pendültök, egy idő után már tényleg kitalálod a gondolatait, szinte beszélni sem kell. Így aztán a barátnőmmel tegnap egyszerre hördültünk fel Magos Judit sopánkodós bejegyzését elolvasva (pedig mindketten “kutyások” vagyunk). Aki esetleg nem lenne képben, tíz évvel ezelőtt született két könyv, melyeket Demény, a vizsla…

Mi kell a nőnek?

“Beussüti” Tárnokon dolgozik a családi házuk mellett kialakított kis műhelyben. Felnőttként, már anyaként végezte el a cukrász-sulit, és ilyen (ILYEN!!!!) süteményeket képes készíteni! Ahányszor nézem a képeit, mindig elájulok, hogyan képes valaki erre a csodára, és ami külön ámulat a számomra: hogyan tudja ilyen patika-tisztaságúnak megtartani a műhelyét? Voltam nála egyszer macaronért, és nem csalás,…

A múltról

Birtokában vagyok annak a tulajdonságnak, hogy mindenféle épületekben, legyen az más által lakott, lakatlan, régi vagy új, azonnal el tudom képzelni magam. Erre szokták mondani, hogy “vizuális típus”, bár ez valahogy olyan elcsépelten hangzik. Belépek egy házba, egy lakásba, egy öreg parasztházba, egy velencei palotába, és fejben már rendezkedem is: ide ezt tenném, oda azt,…

Dühöng-Ő

Ééééééésssss…., kezdetét vette a huszonegyedik századi vidéki magyar populáció nemzeti sportja, a fűnyírás!!! Igaz, fű még alig van, de már meghaladja az ötegészháromtized centimétert, ezért azonnal elő kell venni a szerkezetet a garázsból, letisztogatni róla a télen rárakódott port, felhúzni a kerti göncöt, kesztyűt, baseballsapkát, is nekiesni a kertnek, hogy délután, mire jönnek a Béláék…

Öngondoskodás

Ebben a családi helyzetben úgy érzem, csak sodortatom magam az árral, ami nem volt jellemző rám az elmúlt 25 évben. Ha valamit elhatároztam, megtettem, a nehezítő körülmények ellenére is vállalkoztam, dolgoztam, utaztam, költöztem… arrébb hordtam egy hegyet még közel 60 évesen is (57 voltam, mikor kávézót nyitottam). Mostanra öregek, betegek vesznek körül, amitől napról-napra érzem,…

Az értékekről

Akkor most, miután felszedtem az államat a padlóról, megmutatnám ezt a remekművet az első képen. Mondjuk nekem annyira nem jön be, pedig bírom a hobó dolgokat, de ez már egy kicsit túl… rongyos, hullámos, cafrangos…, nem is tudom… De! Mint ötlet tényleg baromi jó, gyakorlatilag kidobásra szánt pulóverekből és más, jól összeválogatott, nagyjából hasonló vastagságú…

Laposföld és lapostévé :-)

Ma megtudtam, hogy lapos a Föld. Igazából én azt hittem, ez csak afféle gúnyolódás, tudod, amikor azt mondjuk valakikre, hogy “laposföld-hívők”, ami magyarul annyit tesz, hogy totális idióták, erre kiderül, hogy tényleg vannak emberek ezen a szép, ám gömbölyű Földön, akik ezt hiszik. És videókat tesznek fel, amiben elmagyarázzák, hogy ez miért igaz. És hogy…

Elmegyek a közértig :-)

Tegnap este a Belvárosban két outlanderes csoporttaggal részt vettünk Camino Steve (született Csutka István 🙂 ) vetítéssel egybekötött előadásán, amiben a skóciai kalandjairól mesélt igen élvezetesen. Úgy elrepült két óra, hogy észre se vettük. A pasas nagyon jó előadó, nem hülyéskedik feleslegesen, de azért amikor kellett, viccesen idézte fel a vele történt eseményeket. 900 km-t…

Remember

Ültem Gizi néni mellett, hallgattam a varrógép zakatolását, néztem a kezét, ahogy beszegi az anyagot, ujján az öreg gyűszűvel, ami még ma is megvan. A varrógépe is ott porosodik anyámék házában a kis különálló lakrészemben, amit mostanában már nem használunk, de nem csaka lába van meg, amit mostanában divat felhasználni, hanem a felső része is,…

Élet egy kontroll-mániással

… avagy az értelmetlen szájkarate évei. ****** Ilyen emberrel élni az az állapot, amire a kívülállók azt mondják: “nem tudom mi bajod van vele, csak segíteni akar”. Aham. Költözz be egy fél évre, aztán meglátjuk, hány hét után rohansz ki az utcára mezítláb, a hajadat tépve, csak hogy mielőbb szabadulj. Aztán majd újratárgyaljuk a dolgot….

Változó világ

A mi kertünk az egyik típusba sem sorolható, mert némileg rumlis, és szabadon nőnek benne a növények (épp csak ott és akkor nyírok füvet, amikor már nagyon muszáj), de nincs ennyi virág ültetve, és persze veteményes sincs. Tavaly próbáltam nagy cserepekbe paradicsomot ültetni, és egyik sem maradt meg. Sem türelmem, sem szakértelmem nincs a konyhakerthez,…

A saját Velence-történelmem

1985-ben voltam először Velencében, lehet mondani, hogy utána szinte minden évben, persze néha kiesett egy-két év, de volt olyan is, hogy kétszer is utaztunk. Ezek az első látogatások mindig családdal történtek, mindig a városon kívül lakva, és legtöbbször csak egy-két napot jelentettek jövet-menet valahonnan, vagy tengerparti vakáció közben – bár sok év alatt már ebből…

A mi skótunk :-)

Ő itt Sam Heughan, skót színész, az Outlander főszereplője (karakterben). Talán mindent megmagyaráztam. 😀 😀 Oké, nem csak őmiatta nézzük a sorozatot, tényleg nagyszerű a történet, de sokan odavannak (odavagyunk? 😀 ) Jamie Fraserért. Nagyon jól néz ki, és évek alatt kiderült, hogy nagyon humoros, kedves és barátságos ember is. Rengeteg találkozón, egyebeken részt vett,…

Történelmi stand-up

Tegnap előtt este voltam egy előadáson, Antallfy Péter történész beszélt Botticelliről. Megtudtam azt is, hogy talán egy új műfaj van születőben, a történelmi stand-up. Az elnevezést nagyon találónak érzem, mert a pasi gyakorlatilag végigviccelődte a két órát, nem idétlenkedett és nem volt kínos, de a reneszánsz művészetét a humorosabb oldaláról közelítette meg, megmutatva olyan elemeket…