Beszélő képek

Greg Vance évek óta nagy kedvencünk, idősebb ausztrál fotós, aki évente több hónapot tölt Velencében (szerelem ez is 🙂 ), és a klasszikus módon fotózza a várost. A megszokott látvány: fények, árnyékok, gondolák, templomok, paloták. Szeretem a különleges képeket, ezekre ott van például egy Riccardo Roiter Rigoni nevű fickó, aki a gondola evezőjének a nyomát fényképezi, a kanális vizében széttört palotákat, az Orseoloban nyugovóra tért gondolák ég felé ágaskodó, komor sziluettjét, és még ezer más dolgot, egy kicsit… frissebb, fiatalabb szemmel. De Greg vidám, életteli fotói valahogy jobban visszarepítenek a szeretett városba, mert annyira valóságosak… semmi attrakció. Hát nem elég ennyi? Talán azt gondolnád, ez a kép túlságosan “kék”…, de így van ez Velencében: amikor eluralkodnak bizonyos színek (időjárástól, napszaktól, évszaktól függően), akkor minden kékbe, narancsba, rózsaszínbe, vagy a szürke árnyalataiba burkolózik. Mintha mindig ott állnék Greg mellett (ez esetben ha jól érzékelem, egy vaporetto megálló, vagy egy gondola kikötő “stég” szélén az Zaccarián 🙂 ): látom, amit ő lát, hallom az evező csobbanását, a motorcsónak zümmögését, mögöttem a turisták és a helybéliek egybeolvadó hangzavarát, amit néha egy-egy sirály rikoltása szakít ketté. Még egy hónap. ❤