Ahogy már írtam, a pánikrohamot elő tudod idézni a saját magad akaratából, ebből következik, hogy elméd meg is tudja szüntetni azt (Cué). Nem mondom, hogy ez könnyű feladat, de a vizualizációs módszerek segíthetnek benne. Megpróbálom leírni azokat, amik nekem használtak, de kitalálhatsz saját magadnak is olyan belső képeket, “filmeket”, amik segíthetnek. ******** A mai napig van egy komódom gondolatban, aminek a fiókjai rejtik a pánikos rosszulléteimet, a félelmeimet, a gumicsontokat, amiket hajlamos vagyok hosszú ideig tök fölöslegesen rágicsálni. A fiókok a képzeletemben erős ragasztószalagokkal vannak rögzítve, amelyek néha leszakadozhatnak, ekkor a fiókok igyekeznek kinyílni, hogy szabadjára engedjék az életemet megkeserítő tartalmukat. Amikor kiszabadul egy-egy ilyen gondolat, ami megint aggódóvá, rosszkedvűvé tesz, gyorsan visszagyömöszölöm a fiókba, újabb ragasztószalagot teszek rá, esetleg még néhány szöget is beverek, megakadályozva ezzel, hogy ismét kinyíljon és rám borítsa a tartalmát. ********** Abban az időben, amikor buszra szállni is nehezemre esett, és rémesen hosszú időnek éreztem azt a néhány megállót, amíg a zárt térben, sok ember között kellett utaznom, és ami természetesen megint egy-egy pánikroham szélére sodort… Szóval abban az időben kifehéredett ujjpercekkel kapaszkodtam a buszon, közben egy hegyi patakba képzeltem magam, amiben bokáig álltam (hogy lefagyott volna a lábam, ezt most hagyjuk… ezt nem képzeltem oda 🙂 ), a kristálytiszta víz megérkezett hozzám, és úgy képzeltem, kiszív belőlem minden rosszat, majd felkavarodva, elszürkülve folyik tovább, immár magával sodorva minden problémámat. Én pedig egyre tisztább és felszabadultabb leszek. ******** Ugyanez kicsit másképp: évekig úgy zuhanyoztam esténként (valamivel több vizet használva, mint kellett volna), hogy elképzeltem: a víz megtisztít, ahogy végigfolyik rajtam, kimos belőlem minden negatív érzést, minden bajt és félelmet, amik aztán távoznak a lefolyón át a koszos csatornába, ahová valók. Csukott szemmel állsz az áldott jó meleg víz alatt, és szinte látod, ahogyan mindez megtörténik, és te ott maradsz tisztán és felszabadultan. ********* Úgy gondolom, a négy elemnek (föld, víz, levegő és tűz) nagy szerepe van minden lelki folyamatban, és minden tudományos vagy ezoterikus képzettség nélkül is azt mondhatom, hogy engem gyógyít ezeknek az elemeknek a közelsége. Sokszor lefekszem a földre, érzem magam alatt az átmelegedett talajt, érzem az illatát, a fű simogatását, és elképzelem, hogy az alattam lévő több ezer kilométernyi rétegen túl ott van a föld magja, ahonnan energiák érkeznek el hozzám, melyek feltöltenek és megerősítenek. Mostanára kicsit elcsépeltté vált a gondolat, hogy menjünk ki az erdőbe és ölelgessük a fákat, sokan nevetnek is rajta. Aki annyira nevet, ajánlom olvasásra Peter Wohlleben: A fák titkos élete című könyvét. De talán enélkül is tudatosul bennünk, hogy élőlényekről van szó, megölelni egy száz-kétszáz éves törzset, meríteni egy kicsit az energiájából tényleg maga a csoda. A tűz nekem a Napot jelenti, bármilyen állapotban vagy mentálisan, mindig segít, ha legalább néhány percre a Nap felé fordítod az arcodat, érzed a melegét, a simogatását, a létezés végtelenségét. Gyakran szórakozom azzal, hogy becsukom a szemem, és figyelem a piros és sárga mintázatokat belül a szemhéjamon, amiket a Nap varázsol oda…, mintha egy kaleidoszkópba néznél, úgy kergetőznek a narancsos színű pacák és mintázatok. Gondolom arról senkit nem kell győzködni, hogy a napsütésnek többféle gyógyító hatása is van, így természetesen mentális is: egy-egy óra napozás elmondhatatlan módon fel tudja tölteni az embert. Lehet közben is vizualizálni, kitalálni valami “filmet”, valami jót, amit a nap sugarai tesznek veled… de talán ez esetben nincs is erre szükség. Csak élvezd. A vízről már fentebb is írtam, de ugyanúgy, mint a napsütésnek, önmagában is gyógyító hatása van, ha leülsz egy tónak, folyónak a partjára. Az igazán szerencséseknek pedig a tenger jut, aminek a partján eltölteni néhány órát nem fogható semmi máshoz. Az alvással kapcsolatos részben írok majd arról, hogy a pihenést akadályozó zaklatott gondolatok ellen vizualizáld magad a tengerhez…, képzeld el, ahogy alkonyatkor ott ülsz a még meleg homokban, a végtelen víz előtted rózsaszínbe, majd lilába fordul, elmosódik a láthatár, a távolban lassan halad néhány hajó…, képzeld el, hogy abban az óriási víztömegben milyen sokféle élőlény él a számodra láthatatlan zónában, hallgasd a hullámokat és tedd le minden gondod. A levegőről írtam a jógával kapcsolatban, és hát nem is kell magyarázni senkinek, milyen is az, amikor kimegyünk valahová a szabadba, és csak szívjuk magunkba az éltető levegőt, és jó esetben vele a szép táj látványát. Most is gyakran elmegyek akár csak egy-egy közeli helyre, de amikor a pánikrohamokkal küszködtem, még többször igyekeztem ha rövid időre is, elszabadulni a családi kötelezettségek mellől, felmenni egy dombra itt a falunk közelében, ahonnan messzire ellátni. Itt aztán egyszerre tudtam erőt meríteni a megművelt földek látványából és illatából, a tavaszi napsütésből és a levegőből, ami úgy hatolt a tüdőmbe a sok feszült nap után, mintha új életre keltene. ******** Légy tudatos. Hogy ne csak úgy legyél, érted… hanem fogd is fel, hogy szép dolgok vannak körülötted, jussanak el hozzád az illatok, a madarak hangja, a levelek színe, a vizek sustorgása vagy a távoli traktor berregése. Legtöbben úgy vezetnek autót, hogy csak nézik maguk előtt az utat, és mennek. Én mindent megnézek, főleg a felhőket az égen, vagy ha Pesten autózok, még a piros lámpának is örülök, mert tudom egy kicsit nézegetni az épületeket, amik mellett éppen megálltunk. Hacsak lehet, a budai alsó rakparton megyek végig, mert az szép. Szerintem ezek a dolgok fontosak a mentális betegségek legyőzéséhez, mert ha nem veszed észre, ha nem tartod szépnek magad körül a dolgokat, ha nem tudsz örülni semminek, akkor minek gyógyulj meg? Az elméd tudja, hogy milyen vagy, és ha nem működsz együtt, cserben fog hagyni. ********** Ezek persze csak az én verzióim, ha te buliba akarsz menni, akkor menj, ha sörözni, társasozni, pasizni, akkor menj, ha színházba, koncertre, akkor menj. Csak szerezz élményeket. Legyél jelen. Élj.