Érdekes ez az egész Magyar Péter sztori, mert hogy ismét jól tájékozódjak, az összes (szám szerint három) pár perces videót végignéztem, ráadásul a legmocsokabb oldalakon, tényleg nem volt egy felemelő látvány, viszont semmi olyan nem volt, ami ne történt volna meg a bulikban akár már akkor is, amikor én jártam discoba – pedig az még az özönvíz előtt volt, amikor este 11-re otthon voltunk. De addig… 😛 😀 Mondani mindent lehet, most azon röhög az ország jobbik fele, hogy az állítólag Péter által Dunába dobott telefont rögtön meg is találták. Ahhoz, hogy a Dunához eljusson valaki a klubtól, konkrétan át kell menni az egész Széchenyi téren, át az utakon, lemenni a rakpartra, ott lehet bedobni a telefont a vízbe, amit onnan aztán csak rendkívül nagy apparátussal lehetne kiszedni, ha egyáltalán meg lehetne találni a kikötött hajók között/alatt. De a varázslók persze megtalálták pár órán belül, mindenféle kivonulás nélkül. 😛 A videón pedig mi van? Egy lány konkrétan úgy tapad Péterre mint egy matrica, ő inkább lehámozni igyekszik magáról, minthogy fogdossa, aztán annyi történik, hogy leguggol elé tánc közben, kb. fél pillanat múlva fel is áll, és nem történik semmi tapizás, ha meg mégis, ha én nem látom a videón, akkor más hogyan látja? Azt mondja a barátnőm az előbb, aki pedig MP rajongó volt eddig, hogy “mászott a lány lába között”. Ezt hol láttad? Mert ha ilyen video létezne, azzal tele lenne a mandíner meg a riposzt, meg a többi szennyoldal, mint ahogy a másik hárommal is tele van. ************ Nem védem a csávót (vagy igen? 😀 ), történt ami történt, nem kellett volna így berúgnia, nem kellett volna egy olyan klubban tennie ezt, ami köztudottan NER-es érdekeltség, és nem kellett volna a provokációra úgy reagálnia, ahogy tette. Bár a láb között mászkálásról, az állítólag elcsattant pofonról és a telefondobálásról sincs video, egy NER-es klub tanúi meg azt mondanak, amit kell nekik mondani, legalább ugyanennyi tanú van a másik oldalon is. Szóval itt kibogozni nagyon nehéz már, hogy valójában mi történt, és ezért remélhetőleg a rendőrségi eljárás is elmarad majd. Kár volt ezért az egészért, ezzel mélységesen egyetértek, de ez a srác felvállalta azt a politikai szerepet, amit rajta kívül senki más évtizedek óta, és ezzel felvállalta a zaklatást, az inzultusokat, a beszólásokat, a családi életében való vájkálást, minden elképzelhető és elképzelhetetlen mocskot. Elgurult a gyógyszerre két-három feles után – meg tudom érteni. Legközelebb remélhetőleg okosabb lesz. De jó lenne megpróbálni arról ítélkezni, ami valóban megtörtént, és nem arról, amit bizonyos (esetleg ugyanolyan seggrészeg) személyek állítanak. Nem tagadom, ha lennének még öten, akikben látnám, hogy képesek megdönteni az Orbán-rendszert, nem biztos, hogy Petya lenne az első helyen, megvárnám, míg felnő a feladathoz minden szempontból, mert egyébként nagyon kedvelem éa nagyon karizmatikus személynek tartom, csak túl hirtelen szakadt rá minden. De az a helyzet, hogy rajta kívül nincs senki. Akkor meg igyekszem megbízni benne a hibái ellenére is, és a fensőbb cél érdekében pont sz*ok arra, hogyan rúgott be egy bárban. ************** Amúgy… a bulikkal meg az itallal mindig baj van. Én sem vagyok szent, de valahogy úgy alakult, hogy bármilyen társasággal jártam el fiatalabb koromban, senki nem volt “ivós”. Lecsúszott egy-két pohár ez meg az, de sosem rúgott be senki, egy kis szalonspicc pedig – valljuk be – csak javít a hangulaton. Azért nekem is volt kellemetlen esetem: a gyerekkori barátnőmet elvittem egy szilveszteri buliba (már bőven felnőttek voltunk), ahol ő viszont rendesen felöntött a garatra. Összesimult ott egy sráccal, elvonultak valamelyik szobába, ahová utánuk mentem, és a pasit gyakorlatilag úgy vakartam le a barátnőmről éppen akció előtt (a nyilvános szex ugyanúgy nem volt része a bulijainknak, mint a részegség), őt pedig elrángattam, beültettem egy taxiba, és még éjfél előtt hazamentünk (ide vidékre mellesleg egy vagyonomba került). Egész úton hátulról simogatta a taxist, elmesélte neki, hogy én milyen szemét vagyok, mert nem hagytam őt szórakozni, és a végén alig akart kiszállni, minden áron rá akart mászni a taxisra. Sajnos még másnap is a szememre hányta, hogy hazavittem, és ez fájó pontként meg is maradt bennem…, mert ha tíz perccel később nyit be valaki abba a szobába, amikor már keféltek volna mint a nyulak, ahhoz nem tudom, mit szólt volna. Nem beszélve arról, hogy én vittem el a társaságomba, hát jól lejáratott. Aztán még ő volt megsértődve. ************ Na mindegy, nem is tudom, miért meséltem el ezt most… Lényeg az, hogy ha ő egy híres ember, és létezik már akkoriban okostelefon, olyan felvételeket lehetett volna készíteni róla, ami igencsak megkeserítette volna az életét a következő hónapokban a munkahelyén, a családjában (gyereke volt már akkor) és mindenhol. Szóval ilyen szituba bárki keveredhet, aki nem ismeri a mértéket, és hát az az igazság, hogy “egy” Magyar Péternek kellene ismernie a saját tűrőképességét. Mert ha pasi vagy és iszol, az tuti, hogy ha nem is az első, de harmadik vagy a negyedik provokációra már ütsz, ha van a természetedben csak egy hangyaf*nyi agresszivitás is valahol a rejtekben. Aaaaaz kijön! Ez így van a falusi kocsmákban Józsival és Bélával, és így van a menő budapesti szórakozóhelyen Magyar Péterrel is. Reméljük vége van.
Az álmodó naplója 